ZI:- Vannak új olvasóink, akik esetleg még nem tudják, mióta foglalkozol a srácokkal?

MP:- 2009. januárjában kerültem Törökbálintra, azóta felügyelem az U19-es szakmai munkát.

ZI:- Mit tudhatunk eddigi múltadról, gondolok itt a játékos és edzői előéletedre?

MP: - 13 éves korom óta futballozok, megfordultam a BKV Előrében, Pakson, Szigetszentmiklóson és a Budapesti Erőmű SE-ben a II. és III. osztályban, illetve több éven keresztül futsaloztam az Aramis SE-ben.

UEFA B licenc megszerzése mellett, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán szakedzői diplomát szereztem. Edzőként Szigetszentmiklóson foglalkoztam gyermekekkel, egyben a felnőtt csapat játékos-edzője is voltam.

ZI:- Mennyiben változott meg a játékos keret a 2009/2010-es bajnoki évre?

MP:- Cseke Levente és Beringer Roland az U16-os keretből került fel, kapusposzton Budaörsről erősítettünk Molnár Balázs személyében, míg Lódri Gábor csatárposztra érkezett. A távozók listáján Marosfi Richárd, Gasparics Zsolt, Juhász János, Gyenei Tamás, Tyukász Péter, Máté Bence szerepel. Szerencsére a csapat magja együtt maradt, így a megkezdett munkát tovább lehetett folytatni.

ZI:- Milyen céllal indultatok az idei NB III  U19-es bajnokságnak?

MP:- Több célunk is volt az idei év kezdetén. A serdülőből érkező játékosokkal igyekeztem több dolgot is megtaníttatni és reméltem, gyorsan felveszik a nagyobb ritmust és megbirkóznak a komolyabb fizikai megmérettetéssel is. A már tavaly is itt lévő játékosoktól további fejlődést és magabiztosságot, a felnőtt keretből „visszajátszóktól” pedig egyértelműen a vezérszerepet vártam. Úgy gondoltam, ha ezek a dolgok megvalósulnak, akkor az élmezőnyben fog végezni a csapat.

ZI:- Az első fordulóbeli döntetlen, majd az azt követő vereség után 10 győzelmet produkált a csapat, minek köszönhető ez a nagyszerű eredmény?

MP: - Úgy érzem minden szempontból ideális csapatot sikerült kialakítani. Minden játékos a saját posztján hozzátette a maga tudását, és ahogy jöttek az eredmények, egyre nőtt az önbizalom és vele együtt javult és még eredményesebb lett a játékunk.

ZI:- Egyénileg ki tudnál emelni valaki(ke)t a csapatból?

MP:- Nagyon sok jó teljesítmény volt a csapaton belül ebben a félévben. Molnár Balázs a kapuban végig nagyszerű teljesítményt nyújtott, óriási szerepe volt az eredmény elérésében. A védelemben Cserpes Zsolt, Sohajda Dávid, Király Norbert és Soós István is nagyszerűen megértették egymást és mind taktikailag mind fizikailag szinte minden csapat támadóival szemben győztesen kerültek ki a párharcokból. Középpályán Bolla Ferenc és Gonda Imre végig vezéregyéniség volt, hozzájuk leginkább Cseke Levente nőtt fel jó játékával. A két csatárunkról, Lódri Gáborról és Pop Richárdról külön is említést kell tenni, hiszen 15, illetve 13 góljukkal nemcsak a házi, hanem az egész Duna csoport góllövőlistáját is vezetik. 

ZI:- Kik azok a játékosok, akik hamarosan akár a felnőtt csapatban is játszhatnak?

MP:- Nehéz ezt megjósolni, hiszen az U19-es és a felnőtt bajnokság között elég nagy a különbség, de remélhetőleg 4-5 játékos hamarosan a felnőtt csapatban is játéklehetőséghez juthat majd.

ZI:- Az eredmény magáért beszél, ennek ellenére, hogy érzed, megfelelő alázattal állnak a labdarúgáshoz a srácok? Ugyanis az a tapasztalat, hogy a mai fiataloknál ez rendszerint hiányzik, ehhez hozzájön az életkori sajátosságokból adódó lázadás, amit csak jó pedagógiai érzékkel és felkészült szakmai tudással lehet/kell kezelni.

MP:- Viszonylag jó társaság jött össze, volt 4-5 olyan labdarúgó, aki lemorzsolódott tőlünk, azonban akik itt maradtak, azok legtöbbször megfelelő hozzáállással és alázattal állnak a sportághoz. Megpróbálom a kialakult szituációkat, helyzeteket úgy kezelni, hogy a csapatérdeket szem előtt tartva az egyéni problémákra is megoldást találjak/találjunk. Mindezek ellenére még mindig vannak hiányosságok e téren, gondolok itt az edzéslátogatottságra, pontosságra. Dolgozom azon, hogy januártól ezekre a hiányosságokra is megoldást találjak.

ZI: - Azt csiripelték az erdőben a madarak, hogy a bajnokság kezdetén valamilyen ígéretet tettél a fiúknak. Lehet tudni, hogy mi volt ez és sikerült-e beváltani?

MP:- A 3. forduló előtt azt ígértem a fiúknak, ha sikerül zsinórban 5 győztes mérkőzést megvívnunk, „beleszagolok” az ő közegükbe és egy közösen eltöltött esti bulin veszünk részt együtt. Miután nem 5, hanem 10 győzelem született zsinórban, így teljesen jogosan kellett beváltanom az ígéretemet.

ZI:- Ezt azt jelenti, hogy egyenrangú partnerként kezeled a fiúkat? Tudvalévő, hogy ebben a korszakukban nagyon fontos ez, hiszen testileg már felnőttek, de lelkileg még igenis gyermekek. Jól látom?

MP:- Ebben a korban nagyon nehéz megtalálni azt a bizonyos távolságot, amit célszerű és érdemes megtartani, de mivel mindenki tisztában van saját feladatával, értékrendjével, ennél a csapatnál ez abszolút nem gond. Az eredmények azt bizonyították, hogy ezt a helyzetet idáig jól oldottuk meg közösen, biztos vagyok benne, hogy nem fordul visszájára.

ZI:- A téli időszakban szerepeltek-e valamilyen teremtornán?

MP:- Futsal múltamból adódóan nagy híve vagyok a teremfutballnak, amennyiben lesz rá lehetőségünk, szeretnénk megmérettetni magunkat a 4. U19-es Futball7vége teremtornán, amelyet a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség és a Sportszelet közösen szervez január közepétől a futsal szakágban.

ZI:- Jelenleg 3 pont előnnyel az első helyen várjátok a folytatást, mik a további célok?

MP:- Természetesen szeretnénk ezt a teljesítményt a tavaszi szezonban is megismételni, de úgy gondolom, ha az év végén a dobogóra állhatunk, az már nagyszerű eredmény lesz Törökbálint utánpótlásában.

 ZI:- Hogy alakul a felkészülésetek, lesznek-e új játékosok a csapatnál?

MP:- Január közepén kezdjük meg a felkészülést a tavaszi szezonra, 4-5 edzőmérkőzést szeretnénk játszani. Nagy „játékosmozgás” nem várható télen, azonban ez a keret alkalmas arra, hogy év végén nagyon szép sikert érjünk el. Örömmel töltene el bennünket az, ha a bajnoki mérkőzéseinkre minél több szülő, hozzátartozó, barát, nézelődő, városlakó kilátogatna.

ZI:- A Labdarúgó Szakosztály vezetésében ez év augusztusában lezajlott változások befolyásolták-e a csapat körül kialakult helyzetet?

MP:- Az új vezetőség érkezésével kiszámíthatóbb, átláthatóbb, rendezettebb lett a klub körüli állapot, ezt érzik a fiatal játékosok is, örömmel nyugtázták és újult erővel vágtak neki a kitűzött céljaik megvalósításának és új impulzusokat kaptak arra, hogy érdemes Törökbálinton futballozni és ehhez „labdarúgó családhoz” tartozni.

ZI:- Örülök, hogy említetted és rögtön bele is kapaszkodnék ebbe a „labdarúgó családos” mondatodba, mert Törökbálinton vissza-visszatérő kérdés az, hogy milyen az aránya a csapatban a helyi és nem helyi játékosoknak?

MP: - A csapatot 70 %-ban törökbálinti, a fennmaradó 30 %-ban budaörsi, budapesti és környékbeli srácok alkotják, akik az iskolából és más helyekről is jól ismerik egymást.

Biztos vagyok benne, hogy az eredmények, valamint a körülmények változásával ez az arány még nagyobb lesz. Annyit azonban érdemes még megjegyezni, hogy azok, akik más településről járnak hozzánk, gyorsan beilleszkedtek a közegünkbe, ezért ez abszolút nem jelent problémát. 

ZI: - Köszönöm az interjút, gratulálok az őszi elsőséghez és további sportsikereket kívánok Neked és az egész csapatnak!

MP:- Nagyon szívesen és én is köszönöm a jókívánságokat!